Dabóczy Gergely – A huszadikra
(Aginak, a huszadikra – 1998.09.14)
Mintha már ismernélek,
Már láttalak valahol,
A szív ezt súgja, S zakatol,
Ha meglátlak egyszerre,
Valami elrabol.
Nem is tudom ki vagy,
Mert mindig új mit látok,
Játszmázunk, ha beüt,
A hét éves átok,
De itt vagyunk, és együtt,
És nem nélküled az úton.
És nem is tudom, lehet-e másképp,
Pedig sokszor így vajúdom.
Húsz éve Veled. Szabadon!
Ismerlek jól, de idegen szavakon
Talállak meg újra, és újra,
Mert nem is lehet másképp!
Hisz nem is lehet másképp,
Mert Te vagy szívem húrja.
Valami (anno) felgyúlt,
És bár nem lobbant a máglya,
Azóta is kúszik a fortyogó szent láva,
Egyre széjjel a bőr alatt, a testben.
És ez te vagy.
Egy egész élet-végtelenben.
(2018 aug/szept.)
