Az “Éjszakai műszak” című képzőművészeti kiállítás Székesfehérváron 2022.november 11. pénteken nyílt meg az Árpád Fürdőben.
2022 November 30-ig ingyenesen látogatható, a Fürdő nyitvatartási idejében.
A megnyitón Rács Richárd szólistaként lépett fel. A vendégeket versel Mikus Vilmos köszöntötte.
A közös tárlaton, a kiállító művészek:
Kelemen Ilona Cikka szobrászművész
Szintai Katalin festőművész
Dabóczy Gergely festőművész
Képgaléria (katt a nagyobb képért):
Igen tisztelt nyájas olvasó! Azért gyűltem itt most össze, mert azt mint mesterem, Greg D. Schwindel is szokta volt mondani: az élet nagy póker party-jában blöffölni ugyan lehet, de úgyis mindig teríteni kell! Szóval én nem is blöffölnék inkább kérem, hanem nyíltan és bátran aszondom: 45-öm van. Erre All-In-Gyurbá’ meg aszondja: Ez semmi! Ez semmi!
Ahogy az lenni szokott, ma reggel is megpróbáltam nem felkelni, és jajongani, hogy itt fáj, ott fáj, rühöm van, meg isiászom van, meg messiásom van, de nem. Nem sikerült ágyban maradnom, fel kellett kelnem, és a gdp szekerét tolva bementem dolgozni. 1977 óta annyi változott azért, hogy nagyobb ágy kell, és nem kelek OÁ-kat üvöltözve. Anyám azért még hozzátenné, hogy “navégre”. Nejem, meg a sarjak azért hozzáteszik, “üvöltesz te mást, az pont elég”. (Amúgy meg, nem is!).
1977 áprilisában, miközben az Az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú lakásépítési programról határoz, én a miskolci Semmelweis kórházban tettem kinyilatkoztatást, hogy hát azért itt hideg van ám, és túl sok a zaj, meg mi ez a hülye fény. Ezt azóta is mondom.
Van ami nem változik.
A Népligetben átadják a Planetáriumot, engem meg az arrogáns, seggfej szülészorvos doktor “úr” elvtárs, aki felvilágosította a vajúdó anyákat, hogy hát nem fájhat ez ennyire, átadott anyámnak.
[ A planetárium megjegyzem azóta bezárt, és a site-jukon található információk szerint, karbantartás miatt 2019-ig zárva is lesz. Naprakész (NAP-ra! Ééérted!!) info így 2022-ben. ]
Amikor Kádár János megkapja a Nemzetközi Lenin-békedíjat, én már az akkori lakásunkban verem fel az éjszaka csendjét, minden bizonnyal nagy örömet okozva a már régebben e bolygón lévőknek. Az éjszakai csendfelverés tevékenységet 30as éveimig szorgalmaztam, más okból kifolyólag, és még annál is kevesebb sikert aratva vele, mint csecsmő koromban. Ma már sem innom, sem csendháborítanom nem kell, és -ki gondolná-, ugyanezt az elragadtató hatás érem el! (Dehogy is!).
Van ami nem változik.
Kérem tiszteltettel! Biztosíthatom az egybegyűlteket, “Hogy itt vagyok már és még itt vagyok, S tanúskodom a napról, hogy ragyog”. Terveim szerint ezt még további évtizedekig teszem. Olvassatok verseket, járjatok kiállításokra, egyetek jókat, sportoljatok sokat, szexeljetek mégtöbbet, mondjátok le a TV előfizetést, és ne felejtsetek el hidratálni, amikor nekiálltok inni, mert akkor nem fáj a fej másnap (annyira).
Hálás köszönet a jókívánságokért, az üzenetekért, hívásokért, felköszöntésekért! Csók és pusszantás mindenkinek aki gondolt rám, aki meg nem gondolt, az bármikor pótolhatja.
Hajrá! 😊😊😊
“Ámor és mámor” sorozat első kiállítása, Verőcén volt látható. A közös képzőművészeti kiállítás 2020. szeptember 5-én kezdődött, egy hónapig volt látható. Lukács Andrea “IDŐ-kép” című tárlatával volt közös képzőművészeti kiállítás.
Portré interjú a Fejér Megyei hírlap 2019.02.18-i számában, a 6. oldalon.
(Katt a képre, és megnyílik nagyobban!)
Impressziók. Monet-tól Van Goghig, Matisse-tól Warholig Monet, Degas, Cézanne, Van Gogh, Modigliani, Matisse, Picasso, Warhol, Lichtenstein és Francis Bacon művei június közepétől a MODEM-ben, a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban. A mintegy 10 milliárd forint biztosítási összértékű anyag a Johannesburgi Művészeti Galéria gyűjteményéből érkezett és szeptember 23-ig látható. Link: http://www.modemart.hu/impressziok/
Kattints a nagyobb képért! (A megnyitott kép a back gombra záródik…)
Dabóczy Gergely – Lélekbonctan
Tehát az asztalra került,
Mi eddig a szőnyeg alatt titkon megült,
De most, hogy így kikényszerült;
És hirtelen, mint derült
Égből villámcsapás, ide vetült,
A tény, hogy Te és Én….És már nem Mi,
És mások szerint meg már nem Ti,
Szóval, hogy külön kellene már menni…
Mert ami itt most kiült,
Azon látszik, végleg kihűlt,
A szív, ami vért szív, de már nem érted dobban,
És mert itt hever e roppant
Titkok, bajok és sérelmek halma,
Mint egy csecsemő, ki inkább halva
Jött világra, mert már előre látta
A hibákat amiket úgy hagytunk, s nem elvarrva,
Csak elodázva, mintha készakarva
Kerestük volna az okot,
Hogy együtt ne Mi legyünk, csak egy-egy robot,
Ki mindet bajt megjavít, de meg nem old,
Mint a biztosíték mely sokat bír, de aztán kiold.
Tehát az asztalra tettük, s most itt hever,
Az a rengeteg elnyomott, kimondatlan teher,
Mely lever, és a gyomorban úgy kever,
Hogy émelyeg az ember tőle,
Mert tudod, de el nem hiszed e dőre
Percben ezzel kezdeni semmit sem lehet.
Mert nem tudunk, s már nem akarunk,
És e kínban zsibbad minden tagunk,
És fáj a fej, és ég a szem,
És néha már azt hiszem,
Egyikünk sem ért itt semmit,
Hisz nem jelenthetett csak ennyit?!
Ez a sok év amit együtt álltunk,
Tervezgettünk, variáltunk,
És most úgy úszott el ez az egész,
Mintha csak a penész,
Falta volna fel a lelkem,
El kellene már engednem…
De mégsem merem, s mégsem mered,
Kimondani, hogy menjek ki merre lát,
És fel kell vennünk egy új ruhát,
Egy új arcot, egy új álcát,
Elkezdeni egy új játszmát,
Amit immár külön járva,
Tervezgetve, variálva,
Szíved másért, másnak adva,
Söpörhetjük új rakatba,
A szőnyeg alá takargatva,
Az új sebeket készakarva,
Újra felvakarva…
2018.03.24 (07hó)
Dabóczy Gergely – Szívzörej
Ez most elmúlt.
És nem tudom, hogy lehetett volna-e más,
Vagy szebb,
Vagy jobb.
S, hogy nem volt-e látomás?!
Talán mégis igaz volt?!
És láz volt, és hevülés,
És megannyi ellenszegülés…
És nem is vártam, csak rám talált,
És úgy rémlett ismerem minden szavát.
És ahogy mosolygott, tudtam én jól:
Rejtelmes lényével végképp elrabolt.
Sugárzó személye, átmart minden páncélt,
Védekeznem csupán meddő szándék.
Most meg csak állok egymagam,
Mert Ő itt volt még tegnap,
Ma pedig ma van.
Tényleg éreztem őt? Már nem is tudom…
De valami fáj, és egyedül, ezen az úton
A terhem magam cipelem.
Ridegen…
Hidegen…
Vajon ismertem Őt? Vagy mégis idegen?
S ha nem volt igaz mégsem?
És csak ábránd volt csupán?
Töprengek egyre csak, de mit számít ma már?!
És mégis!
Lehet, Ő sem érti, és én sem,
De ne legyen vége, menni fog!
(Kétlem…!)
Felhívom, talán, ha beszélünk,
(Később! Még nem…!)
Nem üzent?
(Semmi…!)
Ennek már vége, vége….
Jobb lenne elfogadni.
És ez most elmúlt, tudom már, érzem.
De mégis egyre csak vésem
Az arcod, a szívembe mélyen.
Így köszönök el.
Valahogy.
Bárhogy.
Majd túlélem ezt is.
Majd.
Talán.
Akárhogy.
De mégsem tudom eldobni teljesen mit érzek,
Óh, csak egy percet még! Egy órát! Hogy ölelnélek…
Nem hihetem, nem is akarom, hogy ami volt csak álom,
Keringek magamban, s helyem nem találom,
Kár minden könnyért, kár minden szó.
Minden átkozott szívzörej…
…csak hallucináció…
2017 / 2018
2018 Április 7-én, az Országos Cserhát Művész Társaság Zsűri Bizottsága megtekintette és kiállításra alkalmas, kiváló munkának tartja az alábbi elfogadott alkotásokat.
( Ha ráállsz a képre, felbukkan a címe, és az adatai. Ha rákattintasz, akkor megnyílik nagyobb méretben. )
A Fejér Megyei Hírlapban megjelent egy velem készített interjú.
A cikk megejelent online is a FEOL oldalán “Egy jól elmondott vers olvasásra ösztönözheti a hallgatóságot” cím alatt! 🙂
A weboldal cookie-kat használ, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Információ
A cookie, vagyis süti egy olyan fájl, (egy adatsor,) amit a weboldal látogatójának számítógépén, mobiltelefonján vagy egyéb, internetes hozzáférést biztosító eszközén hozhat létre a weboldalt megjelenítő program. A cookie-t a webszerver küldi a látogató böngészőjének, majd a böngésző visszaküldi a szervernek. A sütik kizárólag adatokat tartalmaznak, vagyis nem tartalmaznak futtatható állományokat, vírusokat, illetve kémprogramokat (spyware) és nem férnek hozzá a felhasználó merevlemezének adataihoz. (A süti egy kódolt adatsor, egy elérési útvonal, ami csak az adott szerverrel együtt értelmezhető. Magát a felhasználó adatait a szerver tárolja, nem a süti. (Minden weboldal használ sütiket.))
