Portré interjú a Fejér Megyei hírlap 2019.02.18-i számában, a 6. oldalon.
(Katt a képre, és megnyílik nagyobban!)
Fiókjából szabadult a penge
Tag Archives: Blog
Impressziók kiállítás a MODEM-ben, Debrecen, (2018.07.14)
Impressziók. Monet-tól Van Goghig, Matisse-tól Warholig Monet, Degas, Cézanne, Van Gogh, Modigliani, Matisse, Picasso, Warhol, Lichtenstein és Francis Bacon művei június közepétől a MODEM-ben, a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban. A mintegy 10 milliárd forint biztosítási összértékű anyag a Johannesburgi Művészeti Galéria gyűjteményéből érkezett és szeptember 23-ig látható. Link: http://www.modemart.hu/impressziok/
Kattints a nagyobb képért! (A megnyitott kép a back gombra záródik…)
-
A Debreceni MODEM bejárata -
MODEM -
Henri Matisse (1869-1954) -
Van Gogh (1853-1890) -
William Turner (1789–1862) -
MODEM belső tér -
Edgar Degas (1834-1917) -
Paul Signac (1863-1935) -
Eugéne Boudin (1824-1898) -
Alfred Sisley (1839-1899) -
Claude Monet (1840-1926) – Impresszió, a felkelő nap (1872). A festmény később az impresszionizmus névadója lett -
Nagyon nézek… -
Itt is nézek de nagyon… -
Antonio Mancini (1852-1930) – Lady Phillips portréja – Lady Phillips portréja abban az időben készült, amikor éppen Dél-Afrikában a Johannesburgi Művészeti Galériát alapította. -
Gustave Courbet (1819-1877) -
MODEM belső tér
Lélekbonctan
Dabóczy Gergely – Lélekbonctan
Tehát az asztalra került,
Mi eddig a szőnyeg alatt titkon megült,
De most, hogy így kikényszerült;
És hirtelen, mint derült
Égből villámcsapás, ide vetült,
A tény, hogy Te és Én….És már nem Mi,
És mások szerint meg már nem Ti,
Szóval, hogy külön kellene már menni…
Mert ami itt most kiült,
Azon látszik, végleg kihűlt,
A szív, ami vért szív, de már nem érted dobban,
És mert itt hever e roppant
Titkok, bajok és sérelmek halma,
Mint egy csecsemő, ki inkább halva
Jött világra, mert már előre látta
A hibákat amiket úgy hagytunk, s nem elvarrva,
Csak elodázva, mintha készakarva
Kerestük volna az okot,
Hogy együtt ne Mi legyünk, csak egy-egy robot,
Ki mindet bajt megjavít, de meg nem old,
Mint a biztosíték mely sokat bír, de aztán kiold.
Tehát az asztalra tettük, s most itt hever,
Az a rengeteg elnyomott, kimondatlan teher,
Mely lever, és a gyomorban úgy kever,
Hogy émelyeg az ember tőle,
Mert tudod, de el nem hiszed e dőre
Percben ezzel kezdeni semmit sem lehet.
Mert nem tudunk, s már nem akarunk,
És e kínban zsibbad minden tagunk,
És fáj a fej, és ég a szem,
És néha már azt hiszem,
Egyikünk sem ért itt semmit,
Hisz nem jelenthetett csak ennyit?!
Ez a sok év amit együtt álltunk,
Tervezgettünk, variáltunk,
És most úgy úszott el ez az egész,
Mintha csak a penész,
Falta volna fel a lelkem,
El kellene már engednem…
De mégsem merem, s mégsem mered,
Kimondani, hogy menjek ki merre lát,
És fel kell vennünk egy új ruhát,
Egy új arcot, egy új álcát,
Elkezdeni egy új játszmát,
Amit immár külön járva,
Tervezgetve, variálva,
Szíved másért, másnak adva,
Söpörhetjük új rakatba,
A szőnyeg alá takargatva,
Az új sebeket készakarva,
Újra felvakarva…
2018.03.24 (07hó)
Szívzörej
Dabóczy Gergely – Szívzörej
Ez most elmúlt.
És nem tudom, hogy lehetett volna-e más,
Vagy szebb,
Vagy jobb.
S, hogy nem volt-e látomás?!
Talán mégis igaz volt?!
És láz volt, és hevülés,
És megannyi ellenszegülés…
És nem is vártam, csak rám talált,
És úgy rémlett ismerem minden szavát.
És ahogy mosolygott, tudtam én jól:
Rejtelmes lényével végképp elrabolt.
Sugárzó személye, átmart minden páncélt,
Védekeznem csupán meddő szándék.
Most meg csak állok egymagam,
Mert Ő itt volt még tegnap,
Ma pedig ma van.
Tényleg éreztem őt? Már nem is tudom…
De valami fáj, és egyedül, ezen az úton
A terhem magam cipelem.
Ridegen…
Hidegen…
Vajon ismertem Őt? Vagy mégis idegen?
S ha nem volt igaz mégsem?
És csak ábránd volt csupán?
Töprengek egyre csak, de mit számít ma már?!
És mégis!
Lehet, Ő sem érti, és én sem,
De ne legyen vége, menni fog!
(Kétlem…!)
Felhívom, talán, ha beszélünk,
(Később! Még nem…!)
Nem üzent?
(Semmi…!)
Ennek már vége, vége….
Jobb lenne elfogadni.
És ez most elmúlt, tudom már, érzem.
De mégis egyre csak vésem
Az arcod, a szívembe mélyen.
Így köszönök el.
Valahogy.
Bárhogy.
Majd túlélem ezt is.
Majd.
Talán.
Akárhogy.
De mégsem tudom eldobni teljesen mit érzek,
Óh, csak egy percet még! Egy órát! Hogy ölelnélek…
Nem hihetem, nem is akarom, hogy ami volt csak álom,
Keringek magamban, s helyem nem találom,
Kár minden könnyért, kár minden szó.
Minden átkozott szívzörej…
…csak hallucináció…
2017 / 2018
Zsűrizett képek
2018 Április 7-én, az Országos Cserhát Művész Társaság Zsűri Bizottsága megtekintette és kiállításra alkalmas, kiváló munkának tartja az alábbi elfogadott alkotásokat.
( Ha ráállsz a képre, felbukkan a címe, és az adatai. Ha rákattintasz, akkor megnyílik nagyobb méretben. )
Egy jól elmondott vers olvasásra ösztönözheti a hallgatóságot
A Fejér Megyei Hírlapban megjelent egy velem készített interjú.
A cikk megejelent online is a FEOL oldalán “Egy jól elmondott vers olvasásra ösztönözheti a hallgatóságot” cím alatt! 🙂
Művészeti bemutató
Művészeti bemutató, majd beszélgetés festészetről, irodalomról. ( ~ 30 perc. )
Egy két festményt fogok bemutatni. Beszélni fogok a technikáról, a miért pont így, és hogyan
készült kérdésekre válaszolok.
Felolvasok az “Egy karosszék naplója” c. könyvemből.
Művészeti bemutató, 2017.08.21, Székesfehérvár Európa Klub (Fő utca 3.), Ősfehérvár Alkotó Közösség
Update:
2017.08.21-én sikeresen lezajlott a művészeti bemutató! Olvasd el az erről írt összefoglalót!
Kép bemutató
2017.04.27-én Csütörtökön 17 órakor kezdődött az ŐsFalköz -Ősfehérvár Alkotóközösség- szervezésében, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban, Az életutak c. irodalmi est. Az est két vendége a Krúdy Kör elnöke Király Lajos, és a Krúdy Kör titkára Kanizsa József volt.
Köszöntők, bemutatások, versek, élő zenék, és kép bemutató volt repertoáron az eseményen.
A kép bemutató esetében pedig én működhettem közre, nagy örömömre.
Az Indián c. képemet mutattam be.
A képet egy nagyon régi, szépia fotóról készítettem el, nagyítottam fel még 2014-ben. Több kép közül válogattam, hogy mit
is rajzoljak le, amikor a halomból előbukkant ez a kép, és valóban megszólított.
Ez volt az első ilyen alkalom vagy élmény, amikor úgy tapasztaltam, hogy meg KELL rajzolnom ezt a képet.
Megszólított. Ragaszkodott. Nem engedett. Hát hagytam.
A kép színezett szénnel készült. Pasztellpapírra.
Indián – Színezett szén – 260×360 – 2014
A színezett szén legjobban a pasztellhez hasonlítható, csak sokkal tompább színekkel rendelkezik.
Így “régi” beütésű, szépia hatású képeket lehet vele készíteni. Az Indián képen sima szén
ággal, és színezett szén ceruzával dolgoztam.
A ceruzában a szénbetét nagyon törik, így érdemes óvatosan bánni vele. Hegyezni szikével, vagy
nagyon jó minőségű, nem elektromos asztali hegyezővel lehet.
Legalábbis olyannal, amibe belefér az egyébként a grafit ceruzánál vastagabb szén- vagy pasztellceruza.
A bemutató, úgy érzem roppant jól sikerült. A képről, a technikáról, beszéltem, majd ezt
követően körbesétáltam vele. Megnézték, sokan fényképezték.
Az egész rendezvény után, többen odajöttek még velem pár szót váltani, beszélgetni, kérdezgetni,
és gratulálni. Nagyon jól esett! Ezek igazán inspiráló, és motiváló erők!
Innen is köszönöm a lehetőséget, hogy ekképpen közreműködője lehettem a Krúdy-s rendezvénynek,
és azoknak a művészet kedvelőknek is, akik érdeklődésükkel megerősítettek.
Akik ott, a motiváló és inspiráló erejüket nekem adták.
Indián – kép bemutató 1 –
Életutak est (Krúdy Kör) – 2017
Indián – kép bemutató 2 –
Életutak est (Krúdy Kör) – 2017
Indián – kép bemutató 3 – Életutak est (Krúdy Kör) – 2017
Indián – kép bemutató 4 – Életutak est (Krúdy Kör) – 2017
Kurt Vonnegut levele
Kurt Vonnegut (Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11.)
“2006-ban a new yorki Xavier Gimnázium diákjai különleges feladatot kaptak irodalomtanárnőjüktől. Úgy kellett gyakorolniuk rábeszélő-képességüket hogy levelet írnak kedvenc élő írójuknak, és felkérik arra, hogy látogasson el a gimnáziumba. Az osztályból öten is Kurt Vonnegutot választották. Noha a kultikus író addigra már teljesen visszavonult a nyilvánosságtól (fél évvel a levélen szereplő dátum után halt meg), egy nem mindennapi válaszlevélben köszönte meg a felkérést.
Ő volt az egyetlen író, aki válaszra méltatta a diákokat.” (WMN)
Kurt Vonnegut levele (lentebb magyarul is):
Több könyvét is olvastam, melyek közül a Bajnokok reggelijét négyszer, az Ötös számú vágóhídat minimum háromszor.
Az ominózus levelet évekkel ez előtt letöltöttem, kinyomtattam.
Ki van tűzve a házunkban, az ún. “családi falon”. Megszívlelendő, példaértékű, iránymutató.
Az írásról (művészetről) alkotott véleménye lélekemelő.
Kurt Vonnegut
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurt_…